Csak egy kirohanás…

Reakció olyan dolgokra, melyekkel igaziból foglalkozni sem kellene. Azonban, mint egy nagy klasszikusból megtanulhattuk “Felelős vagy a rózsádért!”, én pedig felelős vagyok a Lányaimért! Ha valaki engem, a technikáimat, illetve a tudásomat ócsárolja -hozzáteszem önmagát nevetségessé téve-, akkor a Szépség-gyár Lányok presztizsét veszélyezteti, EZT pedig nem hagyhatom. Ezért a NÉVért, mely mára már kizárólagosan a tulajdonomat képezi, én rengeteget dolgoztam, önálló életet él és én büszke vagyok rá. Ez egy olyan világ, ahol nap nap után szembe kell néznünk az irigységgel, intrikákkal, tehetségtelenek kritikáival. Egy ilyen Facebook cicahiszti után született a következő bejegyzés, melyet most megosztok Veletek! 🙂

 

Kedveseim! Ígértem, hogy gondolatnyit írok a történtekről, bár megmondom őszintén, hogy akkor is és most is csak felvihogok, ha eszembe jutnak azok a lányok, azok a hisztérikus hozzászólások, és azok az okok, amik miatt erős valószínűséggel születtek.
Viszont vannak dolgok, melyekkel igenis foglalkozni kell, ha másért nem, hát azért, mert a Szépség-gyár már “önálló” életet él, és én felelős szülő vagyok. Igen, ez egy brand, mégpedig jogilag az enyém, aki visszaél ezzel, vagy nem bizonyíthatóan állít rólam, a gyáramról nyilvánosan dolgokat, annak bizony szembe kell néznie azzal, hogy ennek adott esetben lehetnek következményei. Hát erről, azt hiszem elég is ennyi…
Van néhány dolog azonban, amiről leírnám a véleményemet, mert az enyéimnek tartozom azzal, hogy rávilágítok az esetleges tévedésekre, tételezzük fel, hogy a szereplők ismeretlenek, szóval ne képzeljetek mögé valós személyeket, hanem egy feltételezett “lénynek” szólnak soraim.
Honnan is kezdjük… Először is az instruálások-korrepetálások, vagy nevezzük oktatásoknak: Kaptam egy olyan kritikát, hogy “hirdetett” posztokban a tanulóim munkáival “villogok”.
Hát, drága, te ezt még nem tudhatod, de egy ekkora lájkoltságú oldalnál, mint a Szépség-gyár, bizony már “promótálni” kell azokat a posztokat, melyeket szeretnék a követőim látókörébe juttatni. Elmagyarázom, jó?
-freeközösségimarketingleckekövetkeziktőlemneked-
A Facebook algoritmusa úgy működik, hogy minél magasabb a követőid száma, annál kevesebb poszt jelenik meg az ő hírfolyamukban -azért, persze, ne sajnálj, engem ez nem zavar, sőőőt, megtisztelőnek érzem, hogy alaptőke nélkül, két kezem, tanulatlan elmém /SOSEM tanultam marketinget/ szüleményeként sok-sok-sok kedvelője van az oldalamnak! Köszönet érte mindenkinek!-. Hacsak, te, az oldal tulajdonosa, nem raksz rá némi pénzt. VAGY csinálhatod azt is, hogy interakcióra készteted a követőket, ehhez olyan dolgokat kell posztolni, melyek megszólalásra ösztönzik a kedvelőket. Ehhez én nem nagyon szoktam nyúlni, egyszerűen idő híján… Esetleg számodra javaslom a használatát. 🙂
Viszont az érdeklődést is érdemes a téma irányába fordítani, már ha az intrikák és pletykák mellett jut időd az elméd és személyiséged fejlesztésére is, mert a Facebook -nem, nem véletlenül írom nagybetűvel, és nem is seggnyalásból. Ha valaki tudja, miért teszem, az kap egy csillagos ötöst, és megnyeri a képzeletbeli plüssnyuszit!- bizony egy üzleti vállalkozás, és folyamatosan fejleszti magát, változtatásokat eszközöl, hogy mi, üzleti felhasználók se kényelmesedjünk el. 😛
Apropó, ha már személyiségről beszélünk, és szolgáltatásról is, akkor érdemes lenne azon is elgondolkodnod, hogy amennyiben te olyan bitang jó dolgokat tanultál -persze nem tőlem, hát ennyire nem vagyok nagyképűűűű-, és tudod is művelni marha magasszinten ezt a csodálatos tevékenységet, szerinted a stílusod is kifogástalan, akkor vajon miért kell még mindig vendég után kajtatnod?! Ja, apropó, pletykák… Te azt hallottad, hogy én nem tudok csak multisokdét messziről fotózva. Az, akitől ezt hallottad, megéri a pénzét, te pedig csak az ölebe vagy, hát nem érzem, hogy magyarázattal tartoznék, azt azért megkérdezem, ha szerinted ez csak szemfényvesztés, akkor megélnék belőle?! Egyébként, ha olyan kurva könnyű szerinted egy ilyet csinálni, akkor villantanál végre egyet? A munkáimról: A vendégeim nagyon nagy része lassan 5 éve változatlan -ismered ezt az érzést?-, már mindenhogyan láthattad őket, szóval lapozz nyugodtan vissza, és hidd el, azoknál a szetteknél csak egyre jobbat kapnak tőlem, hiszen én is fejlődöm -bocsiiiii-, vagy mazochista barmok egytől-egyig, hogy ennyi pénzért szart viselni járnak hozzám -Bocs Lányok ♥- Nem tudunk új vendéget fogadni, ez sem egy megszokott érzés lehet számodra, ezért csak ritkán posztolunk ilyen képeket, mert, képzeld, akkor sok-sok csalódott vendég-jelölttel kell társalognunk. Tervezek ebben némi változást, hiszen ma már MINDENKI oktat, és én mindig azt kérdezem, hogy basszus, de akkor ki fog pillázni?! Hát akkor majd ÉN, például, pillázni fogok. JA, és hát igazán röstellem, hogy MEGTANÍTOM a lányaimat építeni, látható, izgalmas, különleges és tökéletesen egyszerű, érthető, követhető módon, tényleg elnézést érte. Tudod, nem szokták bánni, ha látják az oldalamon a csodálatos munkáikat tizenezres nagyságrendű lájkolónak megmutatva, sőőőőt, még a tag-elés lehetőségét is használják-használjuk… Szerinted ez nekem hoz hasznot?! Te nagyon okos…. Nem vagyok udvarias? Dehogynem, azzal, aki kiérdemli. Visszont a többiekkel nem leszek kedves, bocsánat, de ez egy nagyon is gyakorlati munka, tehát azzal fogok “csacsogni” róla, aki konkrét tapasztalásokról kérdez, kér véleményt, segítséget, nyilvánul meg. Az elméleti fotel-huszároknak, a lustáknak, akik azt hiszik, itt lesz egy varázsvessző és hipp-hopp felröppen 600 db szempilla például egy duplázott szett esetében, na azoknak nem én vagyok az emberük. Azt hiszem ezt már rengetegszer le is írtam, hogy kik azok, akikkel bizony csak rabolnánk egymás idejét. Az, hogy lemész “kutyába” és oktatások “pletykáiból” vonsz le következtetést, az téged minősít. Meg azt is, aki teret ad ennek. Nálam már jó ideje új “szabály”, hogy nem vagyok kíváncsi máshol történt dolgokra, és képzeld, tényleg nem. Nem érdekel, hogy a segítség a duplázáshoz a “rakj fel V-ben két szálat” utasítás, az sem, hogy valaki azért építette a tanítványom pilláját 4 órán keresztül, mert tudta, hogy hozzám jön -kár volt, igazán pont letojom a korrepetálásokon ezt-, nem érdekelnek a bakik, és az sem, hogy ki él együtt a gyerekével-férjével-kutyájával-nagyanyjával stb, és ki nem, mint ahogy mások “előélete” is teljesen hidegen hagy, nem tölt el boldogsággal valaki kudarca, és irigységgel mások sikere. Egyszerű vagyok, mint a technikám, tudod, mint az a bizonyos faék. Ebből eredően egyszerű következményei lehetnek annak, ha a bokámba harap valaki. 😀 😛
Néhány gondolat a csoportomról: Ó igen, hát ezt is szeretné néhány ember “használni”, bocsánat, de erre sem nyújtok lehetőséget. A kiírások egyértelműek, csodás “eszme” vagy érdeklődés céljából majd mindenki csinálhat bátran magának egy soklétszámú csoportot, és ott majd ő lesz a “falkavezér”, ezért -is- én sokat dolgoztam, én fogom eldönteni, hogy abban a közösségben kiket látok szívesen, kiket nem… Nem tartozom magyarázattal. 🙂
Még valami, persze nyilvános a profilom, de azért ne élj vissza ezzel. Ez az írás az én kedveseimnek szól, mindenki más törölhet az ismerősei közül a p.., bocsánat a csudába. Egyebek között ez a következő betervezett feladatom magamnak, hogy kicsit törölgessek az ismerős-listámról.
Ölelés és puszi azoknak, akiknek szánom…
Ui: Köszönöm a sok privát levelet az ügy kapcsán, tényleg. Nem szoktam elfelejteni, ha valaki kiáll az eszméim mellett!   

Vélemény, hozzászólás?